Választhattam volna ennél egyszerűbb utat is.Hiszen nem ez a szakmám nem tanultam soha nem értettem hozzá. Nő létemre féltem belevágni. Alkalmatlan vagyok a nehéz fizikai munkára, nem tudok traktort vezetni, borokkal megrakott dobozokat emelgetni, de a szent akarat megvolt bennem ahhoz, hogy mégis megtegyem.Úgy gondolom, az az elszántság, ami bennem volt, másokban is tiszteletet ébresztett.(.....)

Édesapám példájából tudom, aki eredetileg műszerész volt, hogy a jó borok készítéséhez elsődlegesen türelmes ember kell, olyan valaki, aki szívvel dolgozik.Ő megszállottan foglalkozott a szőlővel, a borokkal, és nem endedte meg, hogy segítsünk neki.Nekem korábban a szőlőhöz csupán annyi közöm volt, hogy gyakran kivitt magával a hegyoldalba, hogy jó levegőn legyek.Ő tette a dolgát, én a kutyámmal sétálgattam a tőkék között, de oda se néztem, hogy apu mit csinál.  

Csak egy évvel a halála után mertem megjárni azokat az utakat, amelyektől féltem. Ilyen volt pl.a metszés, de eljött az a pillanat, amikor már egyedül metszettem meg a pinot noirt. Esett a hó, a szomszéd macskája sündörgött körülöttem, majd beugrott a kosaramba, amelyben a termoszt vittem magammal. Így ő lett a szemtanúja annak, hogy legyőzöm magamban a rossz érzést, és képessé válhatok arra, hogy apu nyomdokaiba léphessek.

Csodaemberek, emberóriások vettek, vesznek körül. Azt a szeretetet és törődést, ahogyan Debreczeni Pál foglalkozott velem, soha nem fogom elfelejteni.(....)

Nagyon sokat köszönhetek Ottrubay Ágnesnek is. Azon a nyáron, amikor apu meghalt, az ő révén ismerkedtem meg Rudolf Krizan osztrák borásszal, aki egy telefonhívásra átjött hozzánk Sopronba, néma csöndben végignézte a szőlőt, megkóstolta apu borait, és lediktálta, hogy a rá következő hét szerdájáig mi mindent kell elvégeznünk.Nélüle ma is csak félkarú óriások lennénk.

Tizenkét éves koromtól kezdve egy noteszba írogattam a kedvenc idézeteimet és amikor a közelmúltban kinyitottam magam is meglepődtem, hogy milyen gondolatok tetszettek nekem, holott akkoriban nem is fogtam fel a valódi értelmüket." A szép igaz, és az igaz szép, sose áhítsatok mást, nincs főbb bölcsesség."milyen érdekes, hogy mostanság, ha egy bort dícsérnek azt mondják rá, szép ez a bor.